Mit kell tudni a csoportos létszámcsökkentésről? Jogi szabályok, munkavállalói jogok és munkáltatói kötelezettségek részletesen.
A csoportos létszámcsökkentés jogi szabályozása és gyakorlati kérdései
Mi minősül csoportos létszámcsökkentésnek?
A csoportos létszámcsökkentés folyamata Magyarországon szigorú jogi keretek között zajlik, amelynek célja a munkavállalók védelme. Ez a speciális eljárás akkor alkalmazandó, amikor a munkáltató működésével összefüggő okból, meghatározott számú munkavállaló munkaviszonyát kívánja megszüntetni egy rövidebb időszakon belül. A jogszabály pontos létszámhatárokat állapít meg: ha a munkáltatónál 20-100 fő dolgozik, akkor legalább 10 fő elbocsátása; 100-300 fő közötti létszámnál a munkavállalók legalább 10%-ának elbocsátása; 300 fő feletti cégeknél pedig már 30 fő elbocsátása jelent csoportos létszámcsökkentést.
A munkáltató kötelezettségei
A csoportos létszámcsökkentést tervező munkáltatót számos kötelezettség terheli. Legelőször is írásban kell tájékoztatnia az állami foglalkoztatási szervet és az üzemi tanácsot a tervezett intézkedésről. Az üzemi tanáccsal kötelező jelleggel konzultációt kell folytatnia, amelynek során meg kell vitatni a létszámcsökkentés elveit, módjait, eszközeit, valamint lehetőség szerint azokat a módszereket, amelyekkel csökkenthetők a negatív következmények. Fontos szabály, hogy a felmondást csak a tájékoztatástól számított 30 nap elteltével lehet közölni az érintett munkavállalókkal.
Munkavállalói védelem
A törvény több ponton is védi a munkavállalók érdekeit. A felmondási tilalmak (például várandósság, betegség miatt keresőképtelenség esetén) és korlátozások a csoportos létszámcsökkentés során is érvényesülnek. A tájékoztatás időpontja kulcsfontosságú, hiszen a felmondási korlátozásokat (például nyugdíj előtt állók védelme) csak akkor lehet figyelembe venni, ha azok már a tájékoztatás időpontjában is fennálltak.
Határozott idejű szerződések kezelése
Érdemes tudni, hogy a csoportos létszámcsökkentés létszámába a határozott idejű munkaviszonyok idő előtti, indokolás nélküli megszüntetése is beleszámít. A munkáltatónak ezekben az esetekben is be kell tartania a 30 napos várakozási időt a tájékoztatást követően, különben a megszüntetés jogellenes lehet.
Telephelyi kérdések
Ha a munkáltatónak több telephelye van, a csoportos létszámcsökkentés feltételeit telephelyenként külön kell vizsgálni, kivéve az azonos megyében található telephelyeken dolgozókat, akiket együtt kell számolni. A munkajog tág értelemben határozza meg a telephely fogalmát, ami a munkavállalók érdekeit szolgálja, hiszen megnehezíti a csoportos létszámcsökkentés szabályainak kijátszását a telephelyek szerinti szétdarabolással.
Vagyonszerzési illeték és kötelezettségek Magyarországon
Mi a vagyonszerzési illeték?
A vagyonszerzési illeték fizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor valaki vagyontárgyat – jellemzően ingatlant vagy gépjárművet – szerez meg visszterhes (például adásvétel) vagy ingyenes (például ajándékozás, öröklés) módon. Ez valójában egy speciális illetékforma, amely a vagyon átruházásakor terheli az új tulajdonost. Az adójellegű kötelezettség mértéke függ a megszerzett vagyon típusától, értékétől és a szerző fél kilététől.
Ingatlanok vagyonszerzési illetéke
Ingatlanvásárlás esetén az általános vagyonszerzési illeték mértéke a vételár 4 százaléka, azonban egymilliárd forint feletti érték esetén a mérték csökken 2 százalékra, de maximum 200 millió forint lehet. Az illetékfizetési kötelezettség az adásvételi szerződés megkötése után keletkezik, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által küldött határozat kézhezvétele után kell teljesíteni.
Fontos tudni, hogy léteznek különböző kedvezmények és mentességek is:
- 35 év alatti első lakásvásárlók esetében kedvezményes, 2%-os illeték fizetendő 15 millió forintos értékhatárig
- CSOK igénybevétele esetén teljes illetékmentesség jár
- Új építésű ingatlan vásárlásakor csak az első 15 millió forint után kell illetéket fizetni 30 millió forintos értékhatárig
Gépjárművek vagyonszerzési illetéke
Gépjárművek esetében a vagyonszerzési illeték mértékét két fő tényező befolyásolja: a jármű életkora és teljesítménye. Minél nagyobb a motor teljesítménye és minél újabb a jármű, annál magasabb az illeték. Környezetkímélő, nulla emissziós gépjárművek (például elektromos autók) vásárlása esetén teljes illetékmentesség érvényesíthető.
Illetékmentesség és kedvezmények
A vagyonszerzési illeték alól számos esetben mentesülhetünk:
- Közeli hozzátartozók közötti vagyonátruházás esetén
- Építési célú telekvásárlás esetén, ha 4 éven belül lakóházat építünk rá
- Cserepótló vétel esetén, amikor meglévő ingatlanunkat eladjuk, és újat vásárolunk helyette (csak a különbözet után kell illetéket fizetni)
Az illetékfizetési kötelezettség alóli mentesség igénybevételéhez általában kérelmet kell benyújtani, és bizonyos feltételeknek meg kell felelni. A mentességek és kedvezmények rendszere összetett, ezért érdemes szakember segítségét kérni az ügyintézéshez.